Milyen a jó kutyaiskola?

Miért érdemes kutyaiskolába járni?

A jó kutyaiskola fogalma mindenkinek mást jelent, azonban van néhány dolog, ami alapján könnyen megítélhetjük, hogy egy kutyaiskola megfelelő-e a számunkra.

- Az órák bekerített, szökésbiztos helyen zajlanak. Itt most nem a külső helyszínen történő szocializációs gyakorlatokra gondolok természetesen, de vannak olyan "iskolák" ahol még ez az alapvető feltétel sem biztosított.

- A kezdő csoportban van elegendő tréner és segítő a létszámhoz képest. Szükséges, hogy a kisebb létszámú csoportoknál is dolgozzanak segítő(k) a tréner mellett, akik szintén figyelnek a párosokra és az esetlegesen felmerülő problémákra. A kisebb, és akár testméret szerint is osztott csoportok - főleg kezdő szinten  - mindenképpen hasznosabbak. Hiszen a kutya így könnyebben szocializálódik, nem lesz rossz élménye a kutyasulis órákról! Ha túl sok kutya van, mindenféle fajtából, kevés szakemberrel a problémák előfordulásának is nagyobb az esélye. A nagylétszámú csoport külső szemmel talán megkapó lehet, de gondoljunk csak bele: ebben az esetben van-e idő arra, hogy az egyéni problémákat is kezeljék? Képes -e a tréner figyelni az összes kutya viselkedését? Észreveszi-e azt, ha az egyik kutyának már túl sok az adott helyzet?

- Van lehetőség a közös játékra, ismerkedésre az óra előtt, és/vagy után. Nézzük meg, hogy van-e összeengedés, ismerkedés, vagy az órán folyamatosan pórázon dolgoznak a kutyák? A kutyák közötti ismerkedés egyik legnagyobb akadálya sokszor a póráz. A legtöbb - kezdő - gazdi nem tudja megfelelően kezelni, a kutya gyakran befeszíti, rángatja, ha pedig másik kutyával találkoznak, pillanatok alatt össze is tekeri. Ez aztán sajnos néha konflikust is előidézhet a kutyák között. A feszülő póráznak a kutya felé is feszültséggerjesztő hatása van, ráadásul ott van a végén a gazda, aki a megfeszülő póráz hatására szintén ideges lesz. Póráz nélkül sokkal kisebb a valószínűsége az összecsapásnak és a gazdi sincs mögöttük, akit esetleg "meg kell védeni az idegen kutyától". Nyilván az eszetlen rohangálásnak nem az órán van helye (egyébként a kontroll nélküli, "bezizzent" rohangálás is okozhat feszültséget) de egy-egy rövid játék vagy ismerkedés beletartozik a foglalkozás menetébe.

- Az angol pásztorkutya fajták esetében a pozitív megerősítésen alapuló képzés a legeredményesebb. Ma már számos jónak és kevésbé jónak tartott módszer ismert és használt a kutyakiképzésben. Az angol pásztorok esetében azonban a "par force" módszer kerülendő! A szöges és elektromos nyakörv nem ezekhez a fajtákhoz való! Lehetnek olyan extrém esetek, amikor kicsit keményebb "eszközök"  szükségesek egy kutya képzéséhez, de a "par force" módszer ma már elavult és kevésbé kívánatos. Sajnos manapság is sokszor használnak negatív, erőszakon, büntetésen alapuló eljárásokat a gazdák és néhány kiképző is pedig sokkal eredményesebb. Manapság gyakran halljuk ezt a kifejezést, de sokan nem tudják, hogy mit is takar a "pozitív".

A pozitív azt jelenti, hogy dicsérettel - legyen az szóbeli vagy tárgyi (jutalomfalat vagy játék) - dolgozunk, és ahelyett, hogy azt mondjuk, hogy mi a rossz, azt kommunikáljuk, ami jó. Ebben az esetben a pozitív kifejezés nem azt jelenti, hogy a gazdi megengedő vagy elnéző. A legjobb, legnagyobb és persze legeredményesebb motiváció az, ha élvezzük a kutyánkkal a közös munkát.

A kutyázás, a kutyával való együttélés és a közös munka eredményessége minden esetben a kutya és a gazda kapcsolatán múlik - bármennyire is elcsépelten hangzik ez.

Ebben is segít egy jó kutyaiskola, és ezért is érdemes oda eljárni. Nem szükséges feltétlenül magasszintű vizsgát letenni a párosnak az iskolában.  Ez legtöbbször nem erről szól, kivéve, ha valakinek kimondottan ez a célja. Viszont a kutaiskolában hozzáértő trénerek segítenek a kötődés kialakításában és a szocializációban. Akár hobbi, akár sport vagy kiállítási kutyát szeretnénk, az alapvető normák betartására mindenhol szükség van. Tehát már egy kölyöknél is fontos a tudatosság a gazdi részéről.

Természetesen a saját tapasztalat a legfontosabb, így mindenképp érdemes meglátogatni a kiszemelt iskolát (akár iskolákat) még kutya nélkül, konzulátálni a trénerrel, és ennek fényében dönteni és választani.  Folyt. köv.